Akhal tekini | |
![]() |
|
Akhal tekini (krém) | |
Származási hely | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Vérmérséklet | Melegvérű |
Szín | Aranysárga, szürke, a pej ritka |
Testfelépítés | Karcsú, magas ló |
Jellemzők | Kitartó, kemény, nagyon gyors ló. |
Marmagasság | 145-157 cm között |
Fejforma | Kicsi fej |
Eredete | Történelem előtti |
Élettere | Száraz, sivatagi |
Hasznosítása | Sportló |
Jegyzet | |
Egyenes leszármazottja az egykori türk lónak |
Az akhal-tekini általában erős akaratú és élénk, karcsú testű ló. Jellemzői a kicsi fej, a hosszú, egyenes orrhát, a kifejező szem, a széles érzékeny orrlyuk és a hosszú fül. A mar magas, a far gyenge, a farok alacsonyan tűzött. A lábak hosszúak és izmosak. A sörény ritka, az üstök gyakran hiányzik. Tipikus nomád ló, nagy kitartásáról ismert. Néhány országban ma már versenylónak is használják. Marmagassága 145–157 cm között van, színére az aranysárga, a szürke, a legjellemzőbb, a pej kevésbé elterjedt.
![]() |
![]() |
![]() |
Elsődleges hasznosítás versenylóként történik.
Magyarországon az Akhal teke tenyésztése az Ópusztaszeri ménesben történik.[3] A ménes kialakítása az 1970-es években kezdődött, amikor a Szovjetunióból 3 fedezőmént importáltak hazánkba a türkmén Akhal Teke ménesből. A három csődörből csupán egy, Musztafa tudott kisebb számú tenyészanyagot szolgáltatni, de egyik csődör utódja Musztafa53 kiemelkedő ugróteljesítménye és jó örökítőkészsége miatt állami fedezőmén lett. A tenyésztés napjainkban is jó eredménnyel és egyre bővülő állománnyal sikeresen működik.